hát most besűrűsödött minden. dolog van, meg apróbb bajok és semmire nincs idő de ezt most inkább akkor hagyjuk is.

vezetés: hát nagyon élvezem, csak ugye még kurva lassan kell menni, meg most ez a trükkökről szól, hogy tudjak mindenféléket, szegélyhez állni, meg balra betolatni bóják közé, meg szlalom, meg ilyen idétlenségek. de élveztem volna egyébként ha tényleg én csinálnám, csak jobbára az oktató csóka csinálta mindig, hogy pedálozott meg kormányzott meg minden. ezen persze felbasztam magam ahogy szoktam, mondtam is neki, mondta, hogy nyugi, minden rendben van, és ugyanúgy pedálozott meg nyúlkált, én meg itthon mérgemben a határban kimértem a kreszparkot és gyakoroltam a saját kocsinkkal. aztán elértük azt a magasságot, hogy már pótóra következett és a gyíkarc átváltott mézesbe. semmihez nem nyúl, nyálasan magyaráz, komolyan, már attól féltem, hogy amikor faszányosan elindultam kézifékesen az emelkedőn és megdicsért, hogy még meg is simogatja a fejem. mondjuk eltörtem volna a karját. mindegy. a lényeg, hogy majd nem túl sokára megyek vizsgázni.

Z, 4, Q, Q, Q, betmenjel,