hát az biztos, hogy a street art-ot senki nem ismeri, che s-es méretben, de miután le büdöskommunistáztak, ami amúgy nem vagyok, semmilyen nem vagyok, szal ez után legalább ott volt az a kicsit irigy felirat a tekintetekben, hogy bazmeg mennyit fogytál. ezen kívül nagyjából én azt kaptam amit vártam, az emberek alig változtak, olyan érzés volt, mint egy hosszú hétvége, vagy egy nyári szünet után újra az osztállyal lenni, valami vírusos hastífusz idején, hogy felmentést adjunk a távolmaradóknak. a legnagyobb sikert számomra egy srác okozta, aki doktorcsontnak tanul, ilyen koponyákat vizsgálnak, meg ilyenek, aszittem beszarok akkora poén volt és az igazán vicc az egészben, hogy a gyereknek sokkal magánakvalóbb személyisége van, mint a sorozatbeli karakternek, aki amúgy nő. a dögös doki is sztorizgatott és mostmár teljesen kiérdemli a meknagyképű nick-et, hogy a sorozatoknál maradjak, tiszta grace klinika amit lenyomott, hát ez van. viszont egyértelműen az tarolt szinte mindenkinél, amikor a butuska kiscica, imádom amúgy, bedobta, hogy pálinkafőző vagyok, hát ott sorakozott mindenki, hogy ugyan mégis hogyezt, meg mintezt, meg minden, az se volt gyenge.
mindenesetre bizonyos kivételektől eltekintve nekem ez most újabb öt évig elég így.