ha elkezdek csokit enni egy sorozat, vagy film közben, akkor tuti öt percen belül feltűnik egy helyes, jótestű, félmeztelen fiú, aki tök sokáig úgy marad és csak néz az olajozott testével én meg csak szopogatom tovább a csokit,
az univerzum üzen.
ha elkezdek csokit enni egy sorozat, vagy film közben, akkor tuti öt percen belül feltűnik egy helyes, jótestű, félmeztelen fiú, aki tök sokáig úgy marad és csak néz az olajozott testével én meg csak szopogatom tovább a csokit,
az univerzum üzen.
reggelre tiszta seb, meg vágás, meg véraláfutás lett a két kezem, pedig még soha, senkit nem vertem agyon.
emlékeim szerint.
olyan körülményesen döntötte el a nő az utcán, hogy az arcomtól húsz centivel előrébb szándékszik toporogni ezentúl, hogy akár dönthetett volna másképp is.
olvasom a lányokat, azokat akik gyakran írnak, meg azokat is akik ritkán és egyszercsak rájövök a szerelemre köztük, de hogy ki, kibe szerelmes azt már nemtudom.
egészen pontosan a na-jólvan-most-alszok-még-egy-utolsó-legfinomabb-órát féleképpen fordultam az oldalamra ötkor-réginégykor és persze pontugyanekkor megszólalt az óra is, tehát a bájoskurvanyját már végre valakinek.
mindigezvanbzmg.
ps. my posts from mail doesn’t shows up, but i’m on it.
vannak azok a számok, meg az ő hangulataik és nekem persze nagyon fontosak a hangulatok. egész más az emésztésem, meg a faszméretem is, vagy a bőröm színe, a ráncok az arcomon, nem hiszik el, de még a körmöm is gyorsabban nő, ha szarkedvemvan.
aztánpersze tudom, hogyha fognánk egy ki-nézi-a-legtöbb-sorozatot-filmet-a-világon listát, vagy csak az országban, akkor azon se lenne mégcsak háromjegyű helyezésemse, de ez nem is verseny, viszont én rengeteg szövegre emlékszem, meg rengeteg hangulatra, meg ilyenekre, amikmögött ottvannak ugye a zenék.
ésmost nem linkelgetem be a one and onlyt, de képzeljünk el engem a glenn close damagesbeli lakehousejának egyik ablakában, ahogy ott ülfekszek abban az amerikás kipárnázott ablakban, késődélután, a bőröm egy teljes camino gyaloglásnyira barna, vékony vagyok, a hajam nagyonjó és egy vintage kék kötött lyukacsos nyúlott szarban fogok egy ordasnagy bögre füstös teát és nézek ki az ablakon és ez az egész duma gyakorlatilag egy olyan mondat felvezetése, hogy
szeretném az életemben az eseménytelenés érdektelen időszakokat egy betétdallal csak simán átugrani.
éshavalaki buzi, akkor miaretkeskurvanyádvan, mi, bazdmeg.
a mareggel nem volt nehéz, a ma reggel senkinek nem nehéz, egyszer bárki fel bír kelni bármilyen korán. no majd szerdán, vagy inkább majd csütörtökön, amikor megint hajmosós-borotválkozós nap lesz. no majd akkor.az a vigaszdíj amúgy, csak legyünk pozitívan kárörvendők, hogy aki vasárnaptól él angliában, az most két órát szopott be.
ha jólszámolom.
egy merevedés vagyok. egyesszám elsőszemélyben.
olyan kedvesen dörzsölte a biciklin a nadrág a dicket hazafelé, az az érdekes még amúgy, hogy a vonaton minden czuki fiút meg akartam dugni, pedig én nemis,
de hát olyan kis zabálnivalóak, meg ottvannak azok a harapnivaló seggeik, én meg csak,
menjekmár, aludjamkimagam.
_állítólag_ azt mondtam a sztepfordi feleségnek egyszer részegen, hogyha harmincöt éves koráig nem lesz gyereke, akkor csinálok neki egyet. namost erre se nem emlékszem, se nem semmi, monja ő, hogy van még tíz éve, aztán átgondolja, hogy az sok, legyen csak öt ésamikor kiderül, hogy nem voltam még nővel, mármint úúgy, értik, akkor ellövi az évszázad dumáját, a _tan-jellegű-szex_et, egy órája ezen röhögünk.
don’t write a blogpost when you are drunk next time, please. it’s takes so long.
kaptam ma egy ilyen kérdőívet, hogy a blogolásról statisztika egy szakdogához, vagy ilyesmi, cuki fiú ül előttem a vonaton, tehát kérdőív. közben persze az a fiú is eszembe jutott, aki egyszer kapott valami homofobik faszfejet, aki ráhasalt a kommentboxra és a fiú meg abbahagyta, legalábbis azt a blogot, nem jut eszembe a neve.
a kérdőívben van ilyen kérdés, hogy mióta teccik blogot írni és én ezt nem tudom igaziból, négy, vagy öt éve és persze innen jön az egész, hogyde mér írok, mér vagyok ilyen kis exibiczionistakis homár, meghogy én mittennék, ha nekem is lenne egy ilyen parasztom ésakkor rájöttem a szánalmamra.
én magukér vagyok. asszem.
bevettem egy teblettát, meg egy adamlambertet is, a hajam nagyobb, mint vbévinek, a sztepfordi feleség meg hoz whiskyt, mer ő egy rendes asszony, szal kezdődhet az este.
emlékszem gimiben ittak úgy a lányok, hogy algopirinnel, egy felestől elvoltak, hogy hozzájuk se kellett nyúlni egész este.
én most olyan büszke vagyok magamramegminden, voltam vérvételen és hát nem volt semmi baj. persze kifehéredtem, meg elkapott a jeges veríték, de se nem spriccoltam, se nem koppant a fejem a padlón. a nő tündéri volt, mondta, hogy elisát nem csinálnak, legalábbis azt, amit én szeretnék, de amúgy nembaj, majd megyek a áentéeszbe, ha aktuális lesz, most úgyis csak praktikusságból gondoltam.
nem kell a kis szánakozós-lesajnálós izé, hogy jajmijenügyesvagy, mert maguk ezt nem értik, nekem az ilyen orvosi dolgok, különösen a karbólvérzés, az olyan, mint mondjuk a százhetvenkétóra, hogy lerágtam a kezem, hogy ki tudjak szabadulni, a fogorvosnál, majdnem nem akartam lemosni a vért, olyan jól állt a fél arcomon, tiszta vampire feeling, de a karombzmg, na azt nem bíromszal,
most megyek kirándulni egy lánnyal. hozunk csokit.
én egy olyan kis lusta pöcs vagyok, hogy egy csomó minden van, amit gondolok, hogy majd megírom, aztánmeg nem és később meg már nemistúl eredeti. az egyik ilyen amire biztosan emlékszem az egy ilyen sztoriszerű szar, még évekkel ezelőtt volt ötletben és most nemrég mondom majd akkor itt folytatásosba nyomom amíg meg nem unom, de a lényeg, hogy úgy kezdődik, ahogy egy blogban lelőtte a poént a fiú, akit nem nevezek meg, demámegintnemír, így jártunk, kész, tehát kurvára nem lett volna eredeti, meg aztán innestől majd megint nem lesz eredeti, de ez van.
a másik amire emlékszem az az, hogy tegnap gondolkodtam könnybelábadt szemmel a lányon, hogy milyen régóta ismerjük egymást, úgyértem blogismerjük blogegymást és persze az ember mondjuk a barátait, vagy a családját is ismerheti régebbóta, de ez olyan, mint amikor valaki olyan fogy le sokat, akit havonta egyszer látunk, szemben a mindennapi ismerőseinkkel, nem tudom a gondolataimat kifejezni, a lényeg, hogy emlékszem milyen fergeteges dolgai voltak, megminden, fiú akkoriban asszem nem volt, illetve egy mégis, akivel volt egy ügy és az ügy alatt nem szexet értünk, az se volt gyenge amúgy, az ügy, anyway. jött egy időszak, aztán jött mégegy és most két nagyon fontos fiú is van az életében és szex, mert tudom magukat csak ez érdekli, szal szex az csak az egyik fiúval van és nem egyszerre, hanem kizárólag, így az egészségesna. szal, hogy ezen méláztam, hogy mekkora dolog már, hogy így régről, megminden és hogy mostanság már minden más, úgyértem a helyzet, a kedvelés az maradt, csak én úgy voltam vele, hogy már egy ideje biztos nem is olvas és őszintén mondom egy kicsit örültem is neki, mert ez már nem az a kategória, egy sokkal lejjebb kategória vagyok már, meg sokkal fontosabb dolga van és dögöljekmeg de a legszeretetteljesebben mondom ezt, semmi sajnáltatás vagy valami, értik, szal mondom majd megírom ezt, ha össze tudom szedni a gondolataimat úgy, hogy meg is értsék, nemúgymintmost, erre észreveszem, hogy a lány olvas, beszarokmondom. remélem minden oké odahaza.
mellesleg, soha többet nem írom le azt hogy szeretetteljes, az biztos. nacsók.
ha az összes fiú titokban buzi lenne, akivel nekem problematikám volt, mintahogy a filmben, akkor kihalna az emberiség komolyan mondom, az a kis fasz meg csak vigyorogbzmg, hogymerő szexelt és neki most milyenjómegminden,
a filmeket lelövik, ugye.
arra gondoltam, hogy így itt a tizennyolcfok, reggel meg nem, hogy kéne egy ilyen tavaszi kabát és hogy csinálok egy fasza türkizkék történetet, csípőig, ott passzos, a czipczár a jobb mellemen fut, baloldalt egydarab zsebéskész, a nyaka elől lustán egyenes, semmi flanc, meg valami kötelező gallér hátra, de az is csak szolidan, szalhogyez egytőltízig vajon mennyire baszná ki itt a biztosítékot, a mindenki feketében, meg szarkommerszkínais barnában, meg sötétkékben, végülis az igazi baj az, hogy a türkiz nem az én színem, csak annyira megihletett az a szép vászon a boltban.
talán szürkében. az elégszarkommerszide.
szomorú vagyok és kész.
a dolgozóról meg csak még annyit, hogy ma asszem lelepleződtem, vagy nem tudom, mit gondolnak egy harmincas eleje nő, gyerekkel, férjjel és fogalma sincs mi az az igoogle, de ma véletlen úgyhagytam az igoogle-om amin ilyen félmeztelen gyurmák vannak, meg a twitterom is, meg a mailom is, meg a readerom is, sehol nem volt semmi kirívó, de a fiúk, vajon csak ösztönzésnek gondolja a gyúrmázáshoz, vagy levette a trükköt, ja mert hogy ideült nekem.
a másikmeg, hogy a másik lány múltkor nagyon értetlenkedett én meg kinyújtottam a kiskezemet, ahogy az apuka szokta a négyéves kislánynak, hogy na akkor megyünk tátá és ő megfogta és mentünk tátá, de majd figyelek, hogy ne csináljak ilyeneket, mégiscsak érett férfiember vagyok, vagy valami.
ésezek együtt ebédelnek. minden-áldott-nap.
na, megnyugodtam.
itt volt a nője és hát szegény randa, mint a halál, ahogy az lenni szokott, de legalább ez olyan kis örömmel tölt el, vagy nem is tudom, háháhá.
viszont a dolgozóban smárolni, fiú lánnyal, háténnemtudomde, értik ugye.
én egybaromi előítéletes kis fasz vagyok asszem. sokáig nem néztem meg péel a tetovált lányt, mermondom biztos valami fos, andzselínaolcsóbbkiadásban, motorokkal, meg fegyverekkel, meg sok művérrel, ehhezképest az a szikárszőrös rezignáltan elmebeteg nő az egyetlen, akivel leélnék egy életet, hagyjukis.
ez volt adele-lel is, hogy azthittem valami deszka néger nő, oldalt félig felnyírt fejjel, aki valami szarkommersz rnb-t duettol, amúgyis milyennévazhogy ádel, ehhez képest jött annakidején a hometown glory és összeszorulva estem szerelembe, meg a tizenkilenc. és most amikor végignyomtam az új lemezt, aztmondtam amit szoktam, hogyezszar, aztán meg most egyesével esek megint szerelembe, de már nem untatom magukat az ilyen hülyeségeimmel, meg ez még mindig nem egy videósblogbzmg,
csak inkább annyit mondok huszonegy.
azon gondolkoztam most, miközben random agnust olvastam, mert elfogyott a
readerem, a bőnyál newmoonhoz meg nincs hangulatom, a newmoonról még csak
annyit széljegyzetelnék, hogy szemben a közhelyes
martina-éseztmindkettentudták-colelal itt sokkalkevesebbmindent értek,
viszont a vattacukorszagú enyelgést, na azt kristálytisztán, tehát azon
gondolkodtam, hogy milyen buzi is vagyok végülis, se rajzolni nemtudok, se
énekelni, senemképzelem magam a világ legteheccségesebb színészének és még
csak írni sem tudok, tök gáz vagyok, tényleg. esetleg lehetnék még
divattervező, de az meg olyan kittirivers-es és itt most lerázom a
feltételezést is az ujjaimról, szal buzisági önkifejezős válságban vagyok,
űberkomoly a szitu, remélem érzik.
híres kurva még lehetek esetleg, miki fon ressz.
olyan melegem volt egész nap, ott ültem köldökig kigombolt ingben, najó, köldökigkigomboltfekete ingben, nyitott ablaknál, aztán délután a fejem is megfájdult, három zsömle hazavágja az egész emésztőrendszeremet és kész, vége mindennek és jön a fejgörcs, meg a kajakóma, ezért nem ettem soha az utóbbi tízévben, csak este, ha hazaértem, de a dolgozóban kötelező enni, ez olyan szocziális dolog, kinéznek, ha éhezem, mertazmilyenmá,
lefosom a bokám úgy fáj a fejem.
most mindenki felhördült azon, hogy egy fiú azt mondta, hogy csak az számít aki szép és fiatal és tele van pénzzel. hátszerintem tökigazavan, de csak hogy a szüleim büszkék legyenek rám, megoldok maguknak egy matekpéldát, nembonyolult, tessenekfigyelni.
vegyük péel a lázárjhánost. fiatalabbe nálam a jázárjhános, hát ponnem. gazdagabbe nálam a lázárjhános, well, van egy olyan érzésem, hogy a politikusok mindigis annál lesznek gazdagabbak, akinél_csak_akarnak, szal ez nem is igazán számít, azért a biztonság kedvéért elraktam spórolásból egy ötszázast, haddfialjon. ésdevégül a lázárjhános jóképűbbenálam, definitely not. asszem a kérdés eldőlt, hogy ki ér többet, meg ki nem, naláttyák.
ennyi.
én még ehhez túl fiatal vagyok, gyakorlatilag nem is éltem még semmit. ma is bejött az apukám ezzel a nekedvanegyedüldiplomádacsaládban nézéssel az arcán, hogy talált a fiókban pár megromlott részvényt, harmincévvelezelőttről, intézzem el, meg tudjam ki, hogy mikor, kitől, meg hol örököltünk földeket és azokkal mit lehet csinálni meg ilyenek, én vagyok az akit ki kell rakni a dísznek, a nőnapi beszédet is majdnem velem mondatta el a főnök, szerinte ez lett volna az igazi ajándék, szerintem meg kínzás. ez nem az én életem bzmg, még biztosan nem. álljak egyenesen, legyen rövid hajam, mint a fiúknak általában, legyen kövér hasam, mert a fiúkknak az van, hordjak disznóbőr pénztárcát, mert azt úgy kell és mindig legyen rajtam valami közönséges szarkommersz gönc, sokszámmal nagyobb méretben. a múltkor is álltunk kanyámmal a boltban egy egész fogas redizájnolt flanelinggyüjtemény előtt, mondom tök jó lenne, meg minden, csak kéne egy esses, mi is az ott a kezedben véletlen, hát kanyám majdnem hanyatt esett, hogy csak nem fogok esset hordani, azt az unokaöcsém hord, aki alacsonyabb, ez igaz, meg véknyabb szerinte, ez igaz volt, olyan sportolóvolt a kis fasz, hogy a filmekben nem látni annyi kockát amennyi neki volt, azán meg mostmárcsak egy van neki, de az is püffedt, mint a szar, aszongya rám legalább ikszelles kell, úgyfelkaptamavizet, mondom mégegyszer aztmondod nekem, hogy vegyek fel egy akkora szart amibe én is, meg te is, meg az egész üzlet is belefér méghozzá egyszerre, hát többet nem megyek veled sehovabzmg, de nem is ez a lényeg, hanem a körülmények. mert a körülmények sosem olyanok. úgy szeretnék rosszalkodni egy kicsit, hogy majd bele pusztulok. szeretnék kocsit lopni olaszországban, nem nagyon, csak ténylegegyicipicit, másnap visszavinném, amilyen rendes vagyok, de egy napig lenne izgalommegminden, vmi nagyon nagyon rossz fiúval, aztán párizsban meg abból csöveznénk, hogy ő gitározik az utcán én meg ott helyben tanult francia dalokat énekelnék, lenne pár piaf feldolgozásom is és lenne olyan csörgősbizbaszunk is, tudják, csak nem jut eszembe a neve és amikor jönne egy helyes vadidegen fiú és leülne, akkor sodornék neki egy cigit, meg odaadnám neki a csörgős valamit, hogy játszon velünk és este meg megdugnám egy sötét kapualjban, ilyen alkalmi szexre vágyok, hogy én dugok idegeneket sötét kapualjakban, lehetőleg a franciáknál, nem is az a baj, hogy rengeteg szabály szerint élek, hanemhogy a legtöbbje olyan faszság amit én találtam ki, vagy ami az én gátlásom, mer belémnevelték, vagy a faszom tudja, sose volt még kék hajam, pedig szerettem volna, nem olyan buzis világoskéket, hanem mély, dögös, nagyonsötétkéket és csak pár tincset és persze örüljek, meg örülök is, hogy nem egy öltönyös hely a dolgozóm, de akkoris, olyan hálátlanegy fasz vagyok. a lány kérte, hogy fussam át neki egy spanyol egyetem honlapját, hogy vane nekivaló szak angolul, mert erasmusozni szeretne, soha nem gondoltam ilyesmire, mindig csak az volt, hogy szabaduljakmármeg a kibaszott egyetemtől, mindenki más meg ivott, meg bulizottmegminden és most persze elmennék, akár örökre is, mondjuk peruba, pedig ott asszem a világon semmi nincs, viszont itt a dolgozó, amit nem hagyunk itt, ez is egy ilyen szabály, örülsz miki, hogy van munkád, nem hagyod ott miki csak azért mert fiatal vagy, mert ez egy jó hely és ha a főnököd komolyba tudja játszani a trükköt, akkor még sokminden jó is lehet itt, hova is mennék végülis, kivel tudnék rosszalkodni, mert nem csak simán kéne rosszalkodni, hanem azért meglehetősen stílusosan, péel nem lopnánk szar kocsikat, meg csúnyát se, mi lennénk roni és klájd, amenniben klájd fiúnév, de végülis
kiafasztérdekelez.
vannak azok a fiúk, akik olyan magabitosankanosan vezetnek, balkézkormányon, jobbkézsebváltón, még akkor is, ha stabil száztízzel tépünk egyenletesen, he doesn’t wanna be closer to me, it’s just his usual drive position, én az ilyen fiúk iránt minDíg elgyengülökegykicsit.
i drive the same way until i switch fifth, then i hold with both hand that round stuff.
kezdek olyan lenni, mint azok a nők, akiket kiröhögök, mert mindenféle faszságokatt kezdenek el belemagyarázni a dolgokba, én meg csak a szexésnewyorkot hozom fel nekik, hogy édesem, ha a fiú dugni akar, akkor azt úgyis fogod tudni, méghozzá nyílvánvalóan, ha meg nem, akkor meg ne pörögj a témán, merminek. persze az az igazán ironikus, hogy voltam már itt, tudom a forgatókönyvet, gyakorlatilag visszafelé is, szórólszórabzmg, de ugyanúgy pörgetem magam, hogymer elkezdett sárgavégű cigit szívni, mint én, meg ha összekulcsolom a kezem a tarkómon, akkor ő is összekulcsoja a kezét a nemazéntarkómon és persze ezek a világ legjelentéktelenebb dolgai, tudom, mert én is fiú vagyok, ha helyzet lenne az egyértelmű lenne, égetem itt magam ezzel az egésszel.
az a kérdés, hogy lyukale épp egy valszegtökkedvesnőt, jessz.
problem solved.
Olyan ötleteim vannak, hogy még. Mekkora lenne már felhívni valakit, egy
vadidegent, egy random számot úgy, hogy a hívó pont akkor élvez el, amikor a
hívott felveszi. Vajon leesike a hívottnak, hogy mit hall, vajon mennyi idő
alatt esik le és ami a legfontosabb, vajon hogy reagál az egészre. Azt
gondolom, hogy az átlag nő hogy reagálna, najó azt is, hogy az átlag férfi
mit csinálna, de biztos leheteke ebben, kérdezem.
Ki a faszomnak jutnak eszébe ilyenekbzmg.
az amerikaiak többsége támogatja a melegházasságot, énmegelőször azt, hogy legyen fiúm.