a fény elhajlik körülöttem, hogy a hátam mögött az árnyakkal együtt kuncogjanak rajtam, merésztelenek ezek, csak hátulról szeretik, szembe ritkán köpik az embert, de olyankor előbb kell tiszta erőből ütni egy piszkosfájdalmasat, minthogy a turha odaérne, a világ ilyen dolgokból áll össze és még néha gesztenyepürékből is.

About these ads

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Módosítás )

Kapcsolódás: %s