hátésakkor egyszer a pofám leszakadbzmg, hogy már a gyermektelen heteró párok is családnak számítanak, de a buzik meg dögöljenek meg, ne házasodjanak, ne vállaljanak gyereket, semmitsene, meramocskosbuzikígymegúgy, a keresztényszeretetben, annyira béna duma ez már most komolyan, hogy nemigaz, meg akkor közben ne is szóljon senki egy kurva szót se, nem hiszem el, egy ilyen kurva országothát,

bzmg.

onnan lehet tudni, hogy végérvényesen ittvan az ősz, ittvanújra, hogy már este nyolckor sötét van, a napközbeni forróság ellenére reggel meg csípős hideg és a fagylaltokmeg nagyonnagyon le vannak árazva.

én figyelek ám mindenre.

azvan hogy amikor megfelelő magasságban látok egy elég masszívnak tűnő vízszintes valamit, akkor ellenálhatatlan vágy fog el a húzóczkodásra.

mint mostis. #inpublic

persze a millió éve megígért leszbibulit is pont azon a hétvégén kell megtartanom az én kis lányszerelmemnek, amikor valami édes kis buziság lenne pesten, mi meg nem arra, nem olyanra, nemúgy,

lányokbzmg, midig a lányok.

vegyük úgy, hogy olvastak most egy nyávogós bejegyzést, amit nincskedvemmegírniper jobb ez így maguknak is.

csak akinek hiányoznék esetleg.

az a baj, hogy amíg ennyisok meztelen édességgel vagyok körülvévve, addig én nem tudok belepisilni a medencébe.

zárójelkisbetűs strandon vagyok bibibí zárójelkisbetűs vége.

itt fekszek az ágyon, a hőségre való tekintettel a legapróbb aussie falatkámban és kurvára fáj a fejem, ami nem gyenge kifogás, hanem tényleg, amikor a gyárigazgató bejelent egy bőkétórás késést és ezzel párhuzamosan az sgponthurss szövegehogy akartadmár kinyírni a főnöködet, kérdőjel.

namittippelnek.

az öt olvasómból azoknak akik esetleg nem követnek twitteron, ésvagy nemtudják miaz elmondanám, hogy nem is az a legbosszantóbb abban, ha a sok közül az egyik gyárigazgató azzal hív fel, hogy ma éjszaka sürgősen meg kell valamit konzultálnia velem, nyilván ott ahol lakok, mert éjszaka hát hol lennék máshol, megvan a jelenet ugye, a főnökük a nappaliban féltizenkettőkor, miközben a család többi része aludni próbál, necces, főleg hogy a neveltetésem szerves részét képezte az a sűrű mondat, hogy este hat után másházánál nemvagyunk,
hanem igazán az a bosszantó, hogy ebben a rohadt melegben ki kellett porszívózni a lakást, meg felmosni, a veder meg persze most tört el és nyilván bokáig áll a víz a konyhában.

az, hogy miért jön már szinte fogalmam sincs.

van itt egy nő aki tök úgy néz ki, mint a dianne wiest, aki a gina az in treatmentből, és minden nap, amíg várunk a vonatra és ő elsétál előttem, ugyanazzal a mosollyal amivel a gina, hogy a szeme sokkaljobban, mint az arca és nekem minden áldott nap ilyenkor eszembe jut, hogy meg kéne neki mondani, hogy a megszólalásig hasonlít a ginára, de aztán valahogy szerintem ennek egyáltalán nincs jelentősége.

mégis mindennap meglep ez a huncutkis nő.

amikor az elgyötört hajnali forróságban, a púposratömött és kurvapállott vagon ablakát csak én vagyok elég szemtelen, hogy csontig lehúzzam.

akkor az egy lusta és bosszantó és nagyonnagyon forró nap hasonlóan idegesítő reggele.

ésakkor éneztmost retweetolnám, vagy nem tudom hogy kell blogban azt, hogy énis énis énis.

na, így.

bánatomban egész nap csak édességet eszek, pedig már elkezdtem közeledni a czigis alakomhoz és tudom, ha pesten laknék, akkor ugyanez lenne a helyzet, csak más kurvamesszi városokkal, de egyszerűen unok arról csetelni fiúkkal, hogy mik lehetnének ha ott laknék ahol ők és mimindent tudnának elképzelni velem és rohadjon el az összes biszexuális, meg a beszari kis faszok, meg hajtűdobálós drámakirálynők is rohadjanak el teljesen nyugodtan szépenlassanéscsendben
és egyszerűen a faszom televan az egész kurvakibaszott buzivilággal.

egy jegyet kérnék, a nincsiséletem című filmre. kösszcsi.

mindeközben a miki rájön, hogy a maci az nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki úszik a hájban és kész, hanem ettől sokkal, sokkalsokkal többmindent és a miki még arra is rájön, hogy mi az amit mindig is akart, csak nem tudta nevén nevezni.

amikor a gyerek lassan belenő az életbe.

hát nemfogják elhinni ki reggelt tökvéletlen egy macis oldara.
pedig csak képes trumblikat akartam keresni, hogy milyenkis husikamúgy, én meg nem is annyira, meg ilyenek éshát tényleg tündérek, csomósok kedvességet írogatnak egymásnak, úgyértem nekem, kis drágák, gyakorlatilag a profilom se tudom kitölteni rendesen, mert lépni nemhagynak kettőspontdé és most fordult elő először, hogy nem volt arcom beírni a súlyomat és inkább adtam még hozzá.

az élet egyszerűen mesés.

elmentem most egy csomósok félmeztelen, feketére barnult, czukorkis építőmunkás mellett és az jutott eszembe, hogy ezek közül legalább egy utánnamfütyült.
statisztikailag.

gondolatban.

nekem olyan fiú kell, akiben van annyi anyag, hogy ölelni lehessen, hogy öleljen, csak néha, csak ilyen óvatosan rezignált pillanatokban, mint amilyen a mostani is, öleljenmegvalakikérem, lehetőleg mostanzonnal, lehetőleg dickkel.

már a jogtanácsosokba is bele tudok szeretni egy ölelésért.

arragondoltam, hogyha már ennyisok kiterjedési egység vagyok, akkor talán igazán kellemes lenne legalább nehéz dolgokat látványosan emelgetni tudni. vagy autókat. vagy férfiakat.

vagy confidenc levelt.

úgyhogy mareggel felvettem a kismamapólómat, meg a hozzápasszoló kismamanacit és felírtam a todolistre, hogy futócsoportot keresni a városban, közvetlen azaláhogy

kérdezdmegaguglit mennyiegy zsírleszívás.

az azért elégérdekes, mármint nekem, hogy az internet szerint az emberek csak három százaléka tudja abbahagyni a czigizést tapasz, meg tabletta, meg elektromoscigi nélkül, csakúgy akaratból,
megszerintem ahhozis kell egy kis kitartás, meg elszántság, hogy az emberfia huszonegyévesen egyedül nekivágjon nyolcszázkmnyi gyalogolnivaló spanyolországnak,
dehogy most, amikor a kis testje már majdnem adná a dögös formát, ami igencsak ösztönző, akkor valahogy mégse veszi a futásra a hájas seggét a mikibzmg.

olyat szeretnék, hogy munka után találkozunk a fiúval, együtt futunk egycsomót, aztán meg letusolunkper kis szex is akár és utána hazamegyek és ezt minden zsírégetésre teremtetett nap és hétvégén olyan is lehetne, hogy csak fekszünkegykicsit

egymásbakulcsolt lábakkal.

tegnap estefelé legalább négyórán keresztül nézegettem izmospornós trumblikat, hogy miután betoltam azt a soksok csokit végre hátha elsikerülne futnom magam az új czipőben, de persze nem.

sztem végignézem mégegyszer a happy endingset és átírom magam chubby for first run.

úristen, ha tudnák mit álmodtam és meikőjükkel.

szex az nem volt, viszont horror.

jaigen. rágyújtottam ma, mert mindenki olyan szívfájdítóan dohányzott és akkor vettem ilyen hegyilevegőt és olyan íze volt a slukknak, mint amikor a faleveleket égetjük a kertben, a cigi végül bealudt a kezemben, ahogya következő hat is, az első slukk után,
soha nem gondoltam volna, mert most is piszkosul szeretnék czigini, de kifejezetten kellemetlen dolog ez a dohányzás és asszem nekem egyelőre már nem megy.

ésakkor nemtudom kivel mi történt ma, de én a johnny hajam elcseréltem a maroonfájvra.

misery

szépen, lassan, de azért nem szarakodva tolatok jobbra, amikor sikerül úgy beállni, hogy egy futó mellé balra egészenpontosan öt centire, mondom magamnak rajzolni se lehet szebbet, amikor észreveszem, hogy nem tudok kiszállni,

a futómiatt, ugye.

vannak az olyan vicces twitterok, mint amilyen a shitmydadsays, meg az öregembermondja a communityben és ilyenek és tegnap arra gondoltam, hogy nekem is kéne ilyet csinálni a fiúról a dolgozóban aki egyrészt tök öreg és tök vicces és tök jókat tud mondani, legalábbis én röhögök
tegnap a rádióban mondták a prágai ötnapos buziprájdot, mire a fiú mondta, hogy ezismilyenmá, szopják egymást.

ennyivel voltak elintézve a buzik, szmájl.

egy pár akciós futóczipő és kétkg küllemhibás, tört étcsoki a mai nap érdeme.

érzik a kontrasztot, ugye.

úgy alszanak a vonaton, hogy a fiú ráborul a lányra és úgy fogja át és úgy védi és úgy szereti és az ember szinte belegörnyed ekkora szerelembe.

nemigazság, igazán nemigazság, hogy adele cigizhet, johnny meg hordhat hosszú hajat, piszkosul nemigazság.

ma két hete a nemdohányzóblog, pénteken meg fodrász.